William Shakeapeare

Az angol nyelvű drámaírás egyik legnagyobb alakja. Shakespeare világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján fellelhető. Műveit majdnem az összes nyelvre lefordították, és színműveit még a mai napig is folyamatosan játsszák. Shakespeare azon kevés drámaírók közé tartozik, akik mind a komédia, mind a tragédia műfajában számos maradandó művet alkottak.

Élete:

Shakespeare életéről elég keveset tudunk, az adatok hiányosak és gyakran pontatlanok. Stratford-upon-Avonban született 1564-ben. Édesapja gazdag polgár, édesanyja földbirtokoslány volt. Shakespeare 18 évesen vette feleségül Anne Hathawayt akivel három közös gyermekük született. 1586-87 táján elhagyta családját. 1592-ből való az első hír londoni létéről. Ekkor már sikeres színész és drámaíró. Az 1599-ben épült Globe színház főészvényese volt. 1607-től felhagyott a színészkedéssel. Elzárkózott a világ elől. Szülővárosában halt meg 1616-ban.

Munkássága:

Összesen 37 darab maradt az utókorra. Nagyjából két évtizedes drámaírói pályájának első felére 22 darab esik: a VIII. Henrik kivételével az összes királydráma, a tragédiák közül a Romeo és Júlia, a vígjátékok és a regényes színművek között olyan remekművek, mint a Szentivánéji álom, A velencei kalmár, az Ahogy tetszik és a Vízkereszt. 1593-ban jelent meg a Venus és Adonis című "mitológiai románc". A következő évben megjelentette a Lukretia meggyalázása című elbeszélő költeményét. Lírai verseinek legfőbb témája a barátság és a szerelem. 154 szonettje 1609-ben látott napvilágot. 

Pályája második felében főként tragédiákat írt. E korszakának kiemelkedő darabjai a Julius Caesar, a Hamlet, a Troilus és Cressida, az Othello, a Lear király, a Macbeth, és az Antonius és Kleopátra. Új drámatípust teremtett. A Téli rege és A vihar is tragikus alaphangot üt meg. Ezek Shakespeare legérettebb alkotásai.

Színháza:

Shakespeare színpada és a technika, melyet megkövetelt a színpad közvetlenül a középkori színjátszásből fejlődött ki. Ennek és a korabeli színházanak nem a hitterjesztés volt a célja, mint a középkorban. Hivatásos színháztársulatok jöttek létre. 1576-1616 több mint tíz nyilvános színházat építettek London külvárosaiban. Ezek közül a legnevezetesebb, a kívülről nyolszögletű, belül kör alakú Globe színház, 1599-ben épült. Neve összefügg a rajta található földgömbbel. A többemeletes épület fából készült, fekül nyitott volt. Az előadásokat nappal tartották. A színpad hármas beosztása lehetővé tette a gyors váltást. 

 A színpad hármas beosztása lehetővé tette a gyors váltást.
Részei: 

• Előszínpad: sok szereplőt felvonultató jeleneteknek pl.: csatajelenetek
• Hátsó színpad: épületek szobáiban történő eseményeknek pl.: itt feküdt Júlia mikor megitta az álomitalt
• Felső színpad: magasban játszódó jeleneteknek pl.: a Romeo és Júlia erkélyjelenet

A shakespeare-i színpadon nem voltak díszletek. Egy-egy darab bevezető sora vagy a szereplők párbeszéde utal a helyszínre. Az egész előadást a nézők élénk fantáziájára építi. Folyamatos előadások vannak (nem voltak felvonásközi szünetek). A drámák nem felvonásokra, hanem színekre tagolódott. A női szerepeket fiatal fiúk játszották. Tudatos szerkezettel összefogott, sűrített, a figyelmet mindvégig ébren tartó, pergő, mozgalmas cselekmény nyomult a színpadra, s megjelent a valódi drámai küzdelem és a sokoldalú, árnyalt jellemrajz.

Források: Tavalyi füzet, Mohácsy Károly- Színes Irodalom 9

Érdekességek - Verona

Évente több, mint egy millió turista keresi fel a kultikus helyet Veronában, ahol a legenda szerint Rómeó és Júlia örök szerelmet vallott egymásnak. A csodálatos középkori város nemcsak Shakespeare klasszikus drámájának köszönhetően vált ismertté. Ódon középkori épületei, reneszánsz palotái, hangulatos utcácskái és a Kr. után 30-ban épített ókori Amfiteátrumában tartott operaelőadások szintén rengeteg látogatót vonzanak.

Verona látképe

Verona, Amfiteátrum

Bár a legenda és a valóság egy kicsit távol áll egymástól, a romantikus szerelmesek számára kihagyhatatlan zarándokhely a márványból épült erkély.  Az egyik legtöbbet előadott Shakespeare mű szereplői, a Capuleti (Capulet)  és Montecchi (Montague) család valóban létezett, de kastélyaik nem Veronában, hanem Vicenzában voltak. A Velencétől kb. 50 kilométerre élő két család között valójában sosem volt konfliktus.  A XIV. századig Veronában viszont igen gyakoriak voltak a családviszályok, az ellenséges családok véres csatákat vívtak a város hídjain.

  

Az erkély alatt álló Júlia szobornak csodatévő jelleget tulajdonítanak, aki megérinti a szobor keblét szerencsés lesz a szerelemben. Az egyedülállók ráadásul az is várhatják az érintéstől, hogy még abban az évben megtalálják hű társukat.

Júlia fala mindig tele van szerelmes üzeneteket hordozó levelekkel, cédulákkal. 

   

2009 óta már arra is van lehetőség, hogy a szerelmespárok Júlia erkélyén mondják ki a boldogító igent. 

Hogy teljes legyen a legenda, a közelben egy gótikus épületben megtekinthető “Rómeó háza” és Júlia sírja, egy üres díszkoporsó egy ódon kriptában.

 

Romeo háza, Verona

Júlia "sírhelye"

forrás: http://balkonada.cafeblog.hu/

Shakespeare műveinek továbbélése

Shakespeare-nek több művét is szívesen adják elő a színházakban, a legnépszerűbb mégis a Romeo és Júlia.

A műnek több filmfeldolgozása is van, az egyik legnépszerűbb az 1996-os Romeo és Júlia.

A színházakban is rengeteg feldolgozása van Shakespeare műveinek, pl. balettok, operák. Ilyen például a Romeo és Júlia mellett a Szent Iván-Éji Álom vagy a Hamlet.

Részlet a Szent Iván-Éji Álom balettből:

A Hamlet opera egy jelenete:

források: Mohácsy Károly - Színes irodalom 9, Wikipédia

Romeo és Júlia szerkezete

A történet a mantovai Veronában játszódik és összesen 5 napot mesél el. Egy prológusra (más néven előhangra, amely tragikus végkifejletre utal) és 5 felvonásra van osztva.

Az expozíció egy párbajjal (Tybalt és Benvolio) és egy tömegverekedéssel indul (polgárok). Az első felvonásban megismerhetjük a drámai alapszituációt és a mellékszereplők szavaikból ismerhetjük meg az alaphelyzetet és a többi szereplő jellemét is.

A bonyodalom akkor kezdődik, amikor a felvonás végén találkozik a két fiatal, és első látásra egymásba szeretnek Capuleték báljában.

A bonyodalom kibontakozása: a szerelmesek az erkélyjelenet után szerelmüket házasságkötéssel törvényesítik.Ezután Mercutio, majd Tybalt halálát, Romeo öngyilkossági kísérletét, a fiatalok nászéjszakáját, Capulet eszelős haragját írja le a szerző. Vér és szerelem, ádáz gyűlölet és minden veszélynek a vállalása csap össze.

A tetőpontja a műnek a kriptajelenet, amelyben Rómeó váratlanul hazatér, és mikor meglátja a halottnak tűnő Júliát végez magával, ezért mikor Júlia miután felébred öngyilkos lesz. Ekkor a két család ráébred gyűlölködésük ostobaságára, de hibájukat már nem tudják jóvátenni.

A történet megoldásában a rend helyreáll, a két család kibékül a fiatal szerelmesek halálát követően, ám ezért borzalmas árat kellett fizetniük, s mindnyájan megbűnhődnek.

forrás: sulihalo.hu, tavalyi füzet, Mohácsy Károly - Színes irodalom 9

A véletlenek szerepe a Romeo és Júliában

A műben fontos szerep jár a véletleneknek- már az elején is, Romeo véletlenül köt ki Capulet-ék bálán, ahol beleszeret Júliába, vagy akár a mű végén, ahol szerencsétlen véletlenek sorozata veszi kezdetét.
Júlia és Lőrinc barát tervébe, miszerint Júlia tetszhalott állapotba kerül 2 napig, amíg nem jön érte Romeo, hiba csúszik. Romeo nem kapja meg a levelet, csak arról értesül, hogy Júlia meghal. Romeo visszamegy Veronába, útközben viszont vesz egy üveg mérget is. Kedvese sírjánál issza meg a mérget, pont, amire Júlia felébred. A lány még megcsókolta Romeot, hogyha maradt pár csepp méreg még az ajkán, akkor végezzen vele is- majd ledöfte magát Romeo tőrével.
Már a mű elejétől kezdve találkozhatunk utalásokkal a tragikus végkifejletre a szereplők megnyilvánulásaiban ("Milyen csodás, csodás a szerelem: Halálos ellenségem szeretem.").

források: Mohácsy Károly - Irodalom 9, erdekessegek.hu

Romeo és Júlia konfliktusa

A műben a két egymástól elütő és egymással szemben álló világ, erkölcsi rend együtt létezése teremt tragikus szituációt a drámában és a korforduló problémáiról van szó: értékek, életelvek és világképek ütköznek.

középkori hagyományok	reneszánsz értékek
régi, feudális erkölcsök	fiatalok érzelmei, személyes szabadság és önmegvalósítás
gazdasági és társadalmi kötelezettség (Paris menyasszonya Júlia)	szabad párválasztás
alá-fölé rendeltség (sorsukról nem önmaguk döntenek)	egyenrangú viszonyok (Romeo és Júlia közös döntéseik)
lovagi virtus, erőszak (Tybalt problémamegoldásai)	szellem, érzések (Lőrinc barát problémamegoldásai)
önbíráskodás dönt	törvények döntenek

forrás: tavalyi füzet, Mohácsi Károly - Színes irodalom 9.

A Romeo és Júlia líraisága

A mű három fő lírai eleme a szerelem megszületése, az éjszakai vallomás és a hajnali búcsúzás.

Az I. felvonás 5. Színének  “Szentségtelen kézzel fogom ez áldott..." sorral kezdődő része egy úgynevezett nyújtott szonett, ami azt jelenti, hogy a keresztrímes 8 sort meg követi egy négysoros strófa is, és a szonett második- hatsoros- része is megtalálható. A lírai párbeszéd tökéletesen rögzíti a szerelem megszületésének pillanatát. Ezt a hangulatot a vallás világából kiemelt metaforák erősítik (szentségtelen kéz, szentséges oltár…), majd a dialógust az első csók zárja le.

Ez az udvarlás nyílt szerelemmé válik a II. Felvonás 2. Színében, amikor először az éjszakának, majd egymásnak vallják be az érzéseiket. Először Romeo, aki metaforákkal, majd túlzásokkal fejezi ki Júlia iránt érzéseit. Utána Júlia a szerelmük akadályát veszi figyelembe, ellenben Romeóval, aki nem ezt nem veszi figyelembe. Végül a napkelte kényszeríti őket elválásra.

Egy hasonló hajnali búcsú jelenik meg a III. Felvonás 5. Színben is, sokkal fokozottabb, több érzelemmel. Ennél a búcsúdalnál az előre sejtetett tragédia hangulata lesz a meghatározó. 

forrás: Mohácsy Károly - Színes irodalom 9

Romeo és Júlia szereplői

A Romeo és Júliába részletes és sokoldalú jellemzrajzot kapunk a szereplőkből cselekvéseik, megjelenéseik és a mellékszereplők által elmondott történeteikből.

Romeo:
A mű fiatal, csupán 16 éves főszereplője, Romeo, a Montague család egyedüli fiúgyermeke. Már az alkotás elején kiderül, hogy Benvolio és Mercutio jó barátai. Romeo kezdetben egy bolondos fiatalember, aki az este közepén is képes igaz szerelméhez beszökni, ezzel kockázatot vállalva. Házasságról álmodozik és keresi a nagy szerelmi érzést, amit Júliában meg is talál és szenvedélyesen szereti őt. Lobbanékony és indulatos személyiség, mert gyilkosságot követ el Tybalt ellen, s ezért menekülnie kell. A történet végére személyiségváltozáson megy keresztül az ifjú tragikus főhős, felnőtté válik és felelősen szembenéz sorsával.

Júlia:

A 14 éves Capulet-ék lánya, Júlia, Paris menyasszonya ámde Romeo felesége. A történet során számos korlátot át kell lépnie: először is ellentmond édesapjának a szabad párválasztással kapcsolatban, majd beleegyezik a közel két napos tetszhalálba végül tragikus halált hal, öngyilkos lesz szerelme miatt akit őszintén és tisztán szeretett. E tettei bizonyítják, hogy sorsát döntéseivel irányítja és ezek az áldozatok mind alátámasztják a jellemfejlődését és felnőtté válását a mű során. Júliát önálló személyiséggé a Romeoval való találkozás teszi.

 

Mercutio:

A herceg rokona, nyílt, őszinte és szókimondó ámde lobbanékony személyiség. Művelt férfiú, aki reneszánsz költő alkat. Romeo és Benvolio jó barátja. A képen Tybalt és Mercutio harcát láthatjuk.

Capulet:

A Capuletek családfője, Júlia édesapja. Önkényes személyisége van, mert lányát társadalmi szempontokból Parishoz adja hozzá. Bosszúszomjas, fékezhetetlen jellem, mert Tybalt halála után Romeot meg akarja öletni.

 

Lőrinc barát:
A történetben fontos szerepe van, mert támogatja végig a fiatalokat és próbálja a Montague és Capulet család már ősi viszálykodását. Végig az igazi emberi értékek hordozója lesz.

Dajka:

Júlia nevelője és egyben bizalmasa is mert Júlia sok szívügyét elmondja neki és kezdetben ő támogatja is ezekben. A mű alatt végig a Júlia iránti szeretet vezérli, amely csak egyszer inog meg, amikor Parist dicséri. Az első képen Júliát és a Dajkát láthatjuk, a másodikon pedig egy ábrát, jilyen ruhát viselhetett abban az időben egy nevelő.

 

forrás: tavalyi füzet

A Romeo és Júlia műfaja

Shakespeare fiatalkori alkotása, a Romeo és Júlia, egy szerelmi tragédia, ahol a tragikus hős nagy, nemes cél érdekében vállalja a harcot, de az ellenerőkkel való küzdelemben elbukik: bukása rendszerint a fizikai megsemmisülés, a halál. A tragédia a dráma egyik alapműfaja, melyben az emberi értékek hirtelen és visszafordíthatatlan pusztulása egy magasabb rendű érzést, katarzist vált ki a befogadóból.

A mű témája a szerelem és a gyűlölet, a két ősi szenvedély szembenállása. A két főszereplő szembekerül a régi, feudális erkölcsökkel (melyben a házasság nem a szerelemmel,  hanem a családok közötti megegyezésen alapul), de ők a szabad párválasztás és a szerelmen alapuló kölcsönös vonzalom és testi-lelki viszony eszméjét hordozzák, melyek a reneszánsz vonásai.
A műben megjelennek hangulati ellentétek is: komikus és tragikus elemek egyaránt.


források: Mohácsy Károly - Színes irodalom 9, www.tudasbazis.sulinet.hu